Maros menti kastélykertek

AZ ERDÉLYI KERTMŰVÉSZET

 

Szerző: Fekete Albert

Felelős kiadó: Szabó Zsolt

Kiadó: Művelődés Műhely

Kiadás éve: 2007

 

A könyv a NKA, a Communitas Alapítvány és az Ormos Imre Alapítvány támogatásával jelent meg.

 

A történeti kert helyreállításának első lépése a meglévő történeti kertek feltérképezése, nyilvántartása és megőrzése. Magyarországon először az 1960-as években Örsi Károly és Csorna Antal végeztek szisztematikus felmérést, amelynek nyomán már egy történeti kert lista is elkészült. A lista azóta folyamatosan bővült, de nyilvánvaló, hogy teljes mértékben műemlékként való elismerésük még hiányzik.

 

A magyarországi történeti kertek felmérése többször megtörtént, de az erdélyi történeti kertek számbavétele azonban adósa a magyar kerttörténet-kutatásnak. A történeti kertek legjellemzőbb csoportját Erdélyben a temetők mellett a kastélykertek alkotják, amelyek kulturális történeti jelentőségükön túl fontos tájformáló és tájökológiai tényezők. Jelenlegi helyzetünk arra kényszerít minket, hogy belássuk: a jelenlegi határain kívülrekedt nemesi rezidenciákhoz tartozó kertek vizsgálata nélkül Magyarország kerttörténete hiányos, össze függései csonkák.

 

A műemléki védettség jogi keretét Magyarországon először az 1997. évi műemlékvédelmi törvény, majd a 2001. évi örökségvédelmi törvény vezette be. Romániában azonban jelenleg nincs külön jogszabály a történelmi kertek védelmére.

 

Az erdélyi gazdag és figyelemre méltó történeti kerti örökség megőrzését és helyreállítását megalapozó kutatások, táj- és kerttörténeti tanulmányok, elemzések még dendrológiai és botanikai szempontból is hiányosak.

 

E kertek egykor értékes növényállományának jelentős része pusztul, és történelmi kertjeink száma napról napra csökken. A romlás okai elsősorban Erdély történelmi, földrajzi és kulturális sajátosságaiban rejlenek: a román állami művelődéspolitika támogatásának hiányában nehéz (volt) módszeres és alapos kutatásokat finanszírozni. Nem könnyíti a helyzetet az általánosan elterjedt nézet sem, mely szerint a kert a kastélyhoz képest stílustörténeti és térkompozíciós szempontból alárendelt szerepet tölt be.